Honismereti Műhely beszámoló

Pintér Zoltán képe

Útibeszámoló a honismereti műhely 2017.09.22-24-i útjáról
Előzetes elképzelésem alapján egy szép csendes, napsütéses szeptemberi napon a Gömör-Szepesi-érchegység Vepor-hg.-i tagjáratelepült mészkőrakaró, a Murányi-fennsík peremén épült murányi várat és a 935,4 m magas Cigányka csúcsot hódítottuk volna meg. Szombaton ígéretes napsütéses reggelre ébredtünk. Ahogy észak felé haladtunk kedvünket egyre jobban szegte a látvány, sötét felhők borították a látóhatárt. Rimaszombat térségét elhagyva az eső is megérkezett, előrehaladva egyre sötétebb lett, a csapadék is jócskán szaporázta, szinte semmit sem lehetett a hegyekből látni. Beláttam, hogy semmi értelme erőltetni a dolgot, így Nyustyánál visszafordultunk és programot változtattam.
A szemerkélő esőben Rimaszombat főtrét néztük meg. Az itt álló református templomot kedves lelkésznő mutatta meg. Ajnácskő felé Feled térségében a Rima folyó teraszait tekintettük meg. Ajnácskő várhegyét még mindig csepergő esőben jártuk körbe. Az egykori bazaltvulkánból csak a vulkáni kürtőt kímélte meg az erózió, annak is széthajló sziklái félelmetesen ingatagnak tűnnek. Innen visszatérve Magyarországra az Ivád falutól 1,5 km-re lévő Nagy-Lyukas-kő homokkő szikláit néztük meg, ahonnan immár száraz időben gyönyörködhettünk a tájban.
Többen kihasználva az egykor áldozati helyként is szolgáló sziklákat, kényelmes fekvőhelyet találtak az ember mélyítette áldozati medencében. Terveinket bár keresztülhúzta az időjárás, kifogni rajtunk nem tudott rögtönzött vészprogramunk teljesítése révén.
Vasárnap a Nemti-rögvidék rejtett szépségeit tekintettük meg immár szép csendes őszi időben. A kis dombvidék úgy kőzettani, mint képződményei szempontjából változatos tárházát nyújtja a látogatóknak. A Leány-kő homokkő oszlopa, a Sötét-lápa szakadékos vízmosása, az állatkarmolta szikla után a Kőbánya-tető panorámájával zártuk tanulmányutunkat.

Pintér Zoltán
2017. szeptember 25.