Egyéb programok

Konferenciával és kiállítással zárultak a Kálvin emlékévek

A Magyarországi Református Egyház Kálvin János Emlékbizottsága 2014. október 18-án a 2009 – 2014 közötti Kálvin Emlékévek zárórendezvényeként konferenciát szervezett Budapesten, a szépen felújított Kálvin téri református templomban. A genfi reformátor születésének 500. és halálának 450. évfordulója közötti évek hazánkban egy új „Kálvin-reneszánsz" lehetőségét teremtették meg.

A rendezvény zenei szolgálata is hangsúlyozta Kálvin tanításának élő voltát, hiszen a Kálvin Kórus szolgálatában először zsoltárénekek hangzottak el az 1539-es strasbourgi énekeskönyvből. A konferenciát dr. Szabó István a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke, a Parókiális Könyvtár Bizottság elnöke nyitotta meg, aki beszámolt arról, hogy a több mint négy évtizeddel ezelőtt megszakadt Református Egyházi Könyvtár sorozat Kálvin János újszövetségi bibliamagyarázatainak tizennégy kötetes, egységes megjelenésű kiadásával éledt újjá. A sorozat részeként jelenhetnek meg Kálvin újszövetségi bibliamagyarázatai, amelyek 2010-től folyamatosan kerülnek az olvasók látóterébe. A beszámolóban elhangzott, hogy a Kálvin Kiadó gondozásában még ebben az évben kiadják az Institutio jegyzetekkel ellátott, új fordítását is.

 

A konferencia résztvevőit köszöntette dr. Hafenscher Károly miniszteri biztos, a Reformáció Emlékbizottság lelkészi elnöke, aki a most véget érő Kálvin emlékéveket a Reformáció 2017-es jubileumi-évének távlatában helyezte el. Az előadások sorát dr. Szabó István nyitotta meg – A Kálvin Emlékévek jelentősége – Kálvin munkásságának mai hatása című értekezésével. Ezt követően dr. Márkus Mihály nyugalmazott püspök, a Kálvin János Emlékbizottság elnöke mutatta be a Kálvin Emlékévek gazdag eseménysorozatát.

 

Dr. Horváth Erzsébet, a Zsinati Levéltár vezetője „A kálvini reformáció hatása a társadalomra, a gazdaságra és a kultúrára Magyarországon" címmel szólt az emlékéveknek az aktuális illetve perspektivikus társadalmi vetületeiről. „A magyar Institúció" címmel Kálvin Institúciójának fordításáról tartott előadást dr. Buzogány Dezső kolozsvári egyháztörténész professzor. Részletekbe menően beszélt az Institució nyelvezetéről, az eddigi fordítások „gyenge pontjairól", valamint arról is, hogy Kálvinnak ezen műve milyen hatást gyakorolt a református lelkésztársadalomra. Kifejezte azon kívánságát, hogy a lefordított és kézbe vehető Institució legyen az egyház élő alkotmánya.

 

A délutáni előadások sorát Magyar Balázs Dávid a Debreceni Református Hittudományi Egyetem doktori képzésének hallgatója kezdte meg az „Antoine Calvin és Anne LeFert botrányos válása. A genfi reformátor közbelép" című beszámolójával, amelyben Kálvin magánéletének eddig kevéssé ismert részleteire világított rá. 

 

 A következő előadást az egyházzenének szentelte dr. Bódiss Tamás, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem adjunktusa, aki „Istentisztelet – ének – imádság.Kálvinról alkotott egyházzenei képünk új vonásai" című eszmefuttatásában részletesen vizsgálta, mennyiben valósághűek azok a nézetek, amelyek szerint Kálvin a többszólamúság és a műzene ellen volt, illetőleg maga hordatta ki a református templomokból az orgonákat. Az orgonáknál az előadó kimutatta, hogy a hagyomány téved – csupán az valós, hogy a többszólamú zene hiányában az orgona mint kísérő hangszer szerepe elenyészett és számos gyülekezet elhanyagolta vagy akár el is adta az orgonáját.

 

Az emlékévek „pedagógiai vonatkozásainak tablóját" Szontagh Pál a Református Pedagógiai Intézet igazgatója nyújtotta. Az emlékévek az ifjúságot is megmozgatták, számos sikeres alkotói pályázat gazdag eredményei vallanak arról, hogy a diákok között folyamatosan növekszik a Kálvin életműve iránti érdeklődés. „A Tiszántúli Református Egyházkerület gyűjteményei és a Kálvin Emlékévek" című előadásában Oláh Róbert régi könyves könyvtáros, a Tiszántúli Református Egyházkerület Nagykönyvtárának munkatársa részletesen beszámolt az intézményben folyó Kálvinnal kapcsolatos kutatásokról.

 

Az előadások sorát Millisits Máté művelődéstörténész zárta, aki a „Kálvin-kiállítások Kálvin János születésének 500. évfordulóján" címen áttekintést adott a jubileum évében Európában rendezett kiállításokról. A hallgatóság tájékoztatásban részesült a Magyarországi Református Egyház által készített „Kálvin János 500 éve" című debreceni kiállítás „utazó anyagának" országot járó (sőt, Rév-Komáromban és Léván is bemutatott) állomásairól. Az előadásokkal egyidejűleg a Kálvin téri református templom Kálvin-termében megújított Kálvin-kiállítás nyílt meg: "Kálvin, a Káté és a protestáns gályarabok emlékezete" címmel, amely 2014. október 28-ig tekinthető meg. A vándorkiállítás tovább folytatja útját: a következő állomása Zalaegerszeg lesz.

A konferenciát Páll László a házigazda, Budapest-Kálvin téri Református Egyházközség lelkipásztorának áhítata zárta. A Kálvin Emlékévek méltó záróakkordját képezte Búza Barna szobrászművész Kálvin-szobrának megkoszorúzása, amely 2000 óta – néhány éves kényszerű áthelyezést követően- napjainkban újra a Kálvin tér dísze.

 

Millisits Máté
Fotó: Varga Gábor Vargosz 

Adventi programok a Hegyvidéken

Advent a Hegyvidéken

Kormányzati Karrier Expó

Kedves Hallgatók!

A tavalyi nagy siker után a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium idén ismét megrendezi a Regeneráció – Kormányzati Karrier Expót! 2011. október 15-én, szombaton 10 és 16 óra között várunk Titeket, ezúttal tágasabb helyszínen, a budapesti Millenáris Park B épületében!

A minisztériumok és háttérintézmények standjain lehetőség nyílik majd személyes beszélgetésekre, megismerhetitek az adott szerv munkáját, de sor kerül kerekasztal-beszélgetésekre és karrier-tanácsadásra is. Idén ráadásul a közigazgatás Budapesten kívüli bástyái, a megyei kormányhivatalok is bemutatkoznak.

Igazi nagy dobásnak persze ezúttal is a Magyar Közigazgatási Ösztöndíj ígérkezik. A 2010-ben első ízben kiírt program 150 nyertese félévig a hazai közigazgatásban, majd négy hónapig az Európai Unió egyik tagállamában szerezhet szakmai gyakorlatot. A tavalyi ösztöndíjasok, akik jelenleg külföldi gyakorlatukat töltik, az expó során videón mesélnek majd tapasztalataikról!

További infóért klikk a facebook.com/regeneracio oldalra, október 15-én pedig irány a Millenáris B épülete! Várunk!

Kulturális Örökség Napjai - kiemelt kerület a Hegyvidék

Kulturalis_Orokseg_Napjai3

Kiemelt kerületként vesz részt a Hegyvidék az Európai Kulturális Örökség Napjai rendezvénysorozaton. A címet azzal érdemeltük ki, hogy igen sok helyszín várja majd nálunk az érdeklődőket: a Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény összefogásában tizenhárom különböző épület, kert, intézmény nyílik meg, amely egyébként nem, vagy csak nehezen látogatható.

Az Európa Tanács védnökségével már negyvennyolc országban rendezik meg az egyre nagyobb népszerűségnek örvendő Kulturális Örökség Napjait. A program célja, hogy a polgárok felfigyeljenek saját hazájuk szellemi örökségére, megismerjék az egyes kiemelkedő épületek értékeit. A hagyományosan szeptember harmadik hétvégéjén (most szeptember 17-18-án) megrendezett esemény során országszerte sok száz ilyen épület kapuja nyílik meg a látogatók előtt, ebből tizenhárom a XII. kerületben. Az alábbiakban ezeket ismertetjük röviden, kedvcsinálóként.

*

Barabás-villa. Barabás Miklós festő 1839-ben vásárolta meg a Városmajor utca 44. alatti szőlőskertet, ahol saját tervei alapján építette fel klasszicista stílusú épületét, amelyet nyári lakként használt. A 2003-ban teljes körűen felújított épületet szeptember 17-én 9 és 12 óra, szeptember 18-án 10 és 16 óra között lehet bejárni óránként induló csoportokkal. Igény szerint minden páratlan órában német nyelven indulnak a csoportok.

Svábhegyi víztorony. A svábhegyi víztorony 1913 óta működik, 30 méter magas, 200 köbméteres - ipari műemlék. Máig nélkülözhetetlen, ez adja a magasabb budai hegyi részeken lakók ivóvizét. A vasbeton építkezés egyik korai emléke, építése során nagy gondot fordítottak a harmonikus megjelenésre. A víztorony szeptember 17-én 14-től 16 óráig látogatható vezetéssel.

Arany János Általános Iskola és Gimnázium. Az egykor apácák által működtetett iskolaépületet a szombaton és vasárnap 11 órakor induló csoportokkal lehet bejárni. A vezetés rövid projektoros bemutatóval indul.Kulturalis_Orokseg_Napjai1

Városmajori Jézus Szíve Plébániatemplom. A két világháború között, 1933-ban épült fel a három épületből álló együttes. A magyar szecessziós stílusú kistemplom a legrégibb, 1921 és 1923 között épült Árkay Aladár tervei szerint. A nagytemplom alapkövét 1932. június 29-én tették le. 1933. június 4-én, pünkösd ünnepén szentelték fel az új templomot, amely Budapest első modern vasbeton templomaként - újszerűsége miatt - sok vitát váltott ki. A templom szombaton 10-től 24 óráig, vasárnap 12-től 17 óráig látogatható. Külön érdekesség, hogy félóránként fel lehet menni a toronyba, a harangokig. Az első csoport 10 órakor indul, az utolsó 17.30-kor. A templombelső megtekintése vezetéssel is lehetséges. Gyermekeknek külön csoport indul 13.30-kor, felnőtteknek pedig 19.30-kor és 22 órakor.

Szent János Kórház. Tavaly ünnepelte fennállása 300. évfordulóját a kórház. Jelenlegi formáját a Diós árok mentén 1898-ben nyerte el. A séta során megismerhetők a pavilonszerű épületek között megbúvó művészeti értékek, csakúgy, mint a kórház kápolnájának freskói. A vezetés szeptember 17-én 10 órakor kezdődik a kórház főbejárata előtt.

Jókai-kert. Jókai Mór egykori svábhegyi kertje idén megszépülve fogadja az érdeklődőket. Gyümölcsfák, rózsakert, szőlőlugas várják a látogatókat, akik megpihenhetnek az író egykori faragott kőpadján is. A kert szombaton és vasárnap 8 és 19 óra között szabadon látogatható, míg szeptember 17-én 11 órakor vezetés indul.

Medgyaszay-házak. A Kiss János altábornagy utcai társasházakat Medgyaszay István, a szecesszió egyik jeles magyar építésze tervezte. Az épületeket 1919-ben adták át, magyar népi motívumokkal díszítették, és egységes stílust képviselnek, az erkélykorlátoktól a homlokzati vakolat díszítéséig harmonizálnak egymással. A házak szombaton és vasárnap 10 és 18 óra között egyénileg látogathatók, vezetés mindkét nap 10.30-kor és 14.30-kor indul.

Kós Károly Általános Iskola. Idén ünnepli alapítása 100. évfordulóját az oktatási intézmény épülete. A szecessziós stílusú ház a századforduló utáni évek Budapestjének egyik legmodernebb és legeredetibb általános iskolája volt. A belső tereket díszkút és műalkotások ékesítik. A szeptember 17-én 10 órakor induló csoporttal látogatható.Kulturalis_Orokseg_Napjai2

MOM Kulturális Központ. Egy nagyszabású beruházásnak köszönhetően az 1951-ben átadott, részben műemlékvédelmet élvező MOM Kulturális Központ modern, a XXI. század technikai igényeit kiszolgáló, korszerű épületegyüttesként újult meg 2011-ben. Az épület szabadon látogatható mindkét napon 10-től 20 óráig. Séták vezetővel: 16, 18 (szükség esetén angol nyelven) és 20 órakor.

Polgármesteri hivatal. Az elöljáróság székházának, a mai polgármesteri hivatalnak az építése 1938 őszén kezdődött meg, de számos alkalommal szünetelt a munka, mert a II. világháború már éreztette hatását: hol a katonai behívások, hol a fuvarhiány, máskor pedig az építőanyagok drágulása miatt nem tudták folytatni. Az épületet, amely Henny Ferenc építészmérnök tervei alapján készült, 1940-ben avatták fel. Szervezett séta keretében látogatható, ami 9 órakor indul a hivatal elől.

Testnevelési Egyetem. Az egyetem épületét 1885 és 1888 között Hauszmann Alajos tervei alapján építették. 1925-ben itt alakult meg - Klebelsberg Kunó javaslatára - a Magyar Királyi Testnevelési Főiskola, illetve jogutódja, a mai Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kara. Számos márványtábla, a szoborparkban pedig sportdiplomaták és vezetők szobrai utalnak az elődökre és kiemelkedő sportbeli teljesítményeikre. Az intézmény szabadon látogatható szeptember 17-én és 18-án 10-től 16 óráig. Szervezett séta a Győri út 13. alatti bejárattól indul szombaton és vasárnap 10, 12 és 14 órakor.

Rendőrtiszti Főiskola. Eredetileg az Isteni Szeretet Leányai apácarend zárdája volt. A csodálatos panorámával rendelkező, négyemeletes épületet a második világháborút követően állították az oktatás szolgálatába. A program során Cathry Szaléznak, a fogaskerekű svájci származású építőjének villája is megtekinthető majd, utána pedig az Úti Madonna-kápolnához lehet elsétálni, vezetővel. A séta az iskola főbejárata elől indul szeptember 17-én 10 órakor.Kulturalis_Orokseg_Napjai4

Tanítóképző Főiskola. Az ELTE Tanító- és Óvóképző Kar elődintézménye a 1869-ben Eötvös József által alapított budai állami tanítóképezde, az első magyarországi állami tanítóképző intézet volt, amelyet évtizedeken át a magyar népoktatás és a népiskolai tanítóképzés meghatározó intézményeként, ,,mintaképezdeként" tartottak számon. A kar épülete 1911-ben létesült, tehát ebben az évben ünnepli 100. évfordulóját. Az I. emeleti intézettörténeti kiállítás a tanító- és óvóképzés történetét mutatja be. Látogatható: szombaton 10 és 14 óra, vasárnap 10 és 12 óra között. Szervezett séta szombaton 10 órakor indul az épület főbejáratától.

*

Reméljük, mindenki talál rokonszenves programot a kínálatból, és felkerekedik, hogy jobban megismerje a Hegyvidék múltját, azoknak az épületeknek a történetét, amelyek mellett naponta elhalad. A részletekről a Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjteményben érdeklődhetnek (Beethoven utca 1/b, telefon: 457-0501). A Kulturális Örökség Napjainak további programjairól awww.oroksegnapok.hu internetes oldalon találnak információkat.

B. A.

forrás: Hegyvidékújság internetes portál 
http://www.hegyvidekujsag.eu/kozelet/kulturalis-orokseg


20. Nemzetközi és Országos Origami Találkozó és Kiállítás
2009. július 31-től augusztus 2-ig

 

 

 

Plakát

Program

 


 


Szegedi Tudomány Egyetem Európa Tanulmányok Központ francia nyelvű nyári egyeteme
2009. július 5-12-ig

 

 

 

Plakát

Program

Fényképek